Nekünk ezt sikerült összehozni:
Az egész még annyival meg van spékelve, hogy 51%-ban a zsűri és 49%-ban pedig a nézettség dönti majd el ki nyer. Szóval nyugodtan küldjétek tovább legalább még 10 helyre)))
Ja meg egy két werk kép:
Az egyik csoporttárs Juan Pablo Lemus, JP (Kolumbia/Miami) nevezhető a legjártasabbnak Miami éjszakai életében, többek között azért mert party szervezéssel is foglalkozik már egy jó ideje. Ő volt az első aki oda jött hozzám és felajánlotta, hogy megmutat pár helyet a városban. Bárhova mentünk sehol nem fizettünk belépőt (meg sem állítottak), mindenki előre köszönt és a bárban sem fogadtak el pénzt (próbáltam nem vissza élni vele:). Szóval elég jól éreztem magam ebben a kicsi VIP valakinek a barátja szerepben. Itt láttam először ezt a flyert (amit már sokszor láttam az utcán csak nem tudtam, hogy az) amin egy (mindig a partykkal változó) elveszett kutya meg egy telefonszám van. Ha felhívod a számot egy üzenetrögzítörő válaszol ami elmondja a következő buli helyszínét és részleteit elég szórakoztató módon. Állítólag ezt évekkel ezelőtt azért találták ki (mára már minden helyi nagyon jól tudja mi ez) mert túl sok turista látogatta a bulikat és nem mellesleg elég olcsó megoldás is.
Ezenkívül még a Nationl ADDY Awardson is shortlistes lett a néma filmecskénk Alex-szel (Brazil). Na mára már eleget dicsekedtem, de azt még azért leírom, hogy annyi verseny van amin érdemes lenne elindulni magyar iskoláknak is legyen az állami vagy magán, mert mégiscsak ilyen díjak alapján mérlegel a szakma (itt nyilván csak a kreatív részére gondolok) és nem lehetetlen indulni rajtuk csak egy kis utána járással jár.