2009. január 26., hétfő

Mekkora szívás a csapatmunka


Több olyan órám is van, ahol a tanárok hasraütésszerűen jelölik ki a teameket, és ragaszkodnak ahhoz, hogy együtt maradjanak, nyilvánvalóan azért, hogy szokjuk szépen az akár keresetlen közös munkát is. Ez persze rengeteg feszültséggel, és mindennyelvű anyázással jár, de mégis nagyon sokat segített abban, hogy megismerjük egymást (pl. tudjuk, hogy ki az, akit legközelebb minden áron el kell kerülni). Nekem is sikerült már megríkatnom egy coloradói szőkeséget azzal, hogy reggel négykor kijelentettem, hogy újra kell kezdenünk az egészet, és egyáltalán nem érdekel milyen tündérbogár rajzokat csinált eddig (ennyire nem voltam laza, de a lényeg ez volt).

Szóval Jorge (brainstorming tanár) az elején megszabta a közös munka (ötletelés) szabályait.

1. Minden ötlet jó és minden ötletnek örülünk. (Főleg az elején érdemes mindent bedobálni a kalapba.)

2. Építs mások ötleteire.

3. Nincsenek negatív megjegyzések. (És ezt nagyon komolyan veszi, küldött már le egy brazil srácot kóláért, mert ezt elfelejtette.)