2008. november 23., vasárnap

Érkezés, bemutatkozás

Sikerült az ünnepélyes évnyitó napján érkeznem ami azzal járt, hogy a 20 órás utazás, meg a 2 órás buszozás után a trópusi melegben (amikor kiléptem a repülőtérről azt hittem, hogy rossz helyen, valami fűtőcső mellett állok) a csomagokkal együtt estem be az iskolába.

Kaptunk kis pendrive-kát, meg névtáblát, meg egy egész jó pólót, amin rajta van egy csomó shortcut Adobe programokhoz – pl. képméretezés=alma+T. Egyébként ilyet egy ideje már lehet vásárolni a híres neves Crispin Porter and Bogusky oldalán, akik amúgy az iskola fő támogatói, vagyis innen vesznek át embereket, meg ellátnak minket tanárokkal.

Leültünk, kaptunk enni-inni, aztán mindenki elmondta, hogy honnan keveredett oda és, hogy hol hallott az iskoláról. Nagy vonalakban vannak brazil, kolumbiai, japán, egyiptomi, francia, dominikai, pakisztáni és persze amerikai csoporttársaim. Az életkor elég változó – 19-től egészen 38-ig. Az iskola alapítója Ron Seichrist és a felesége Pippa Seichrist nagyon kedvesen, és tényleg odafigyelve beszélgettek mindenkivel.

Saját bevallásuk szerint ők nem art directorkat meg szövegírókat képeznek, hanem pop culture engineer-őket (ha valaki tud erre egy jó magyar megfelelőt írja meg, legyen szíves). Ennek megfelelően az iskolában is sok változás
zajlik éppen. Például az iskola "paperless" lett ami azt jelenti, hogy nem nagyon nyomtatnak ki semmit, és végigrakták az összes falat plazmatévékkel, vagy például van wii meg xbox a hallban amivel kötelező jeleggel kell játszani mert ugye ez a jövő és ha nem ismerjük őket, akkor nincs miről beszélni. Aztán mindenkit lefotóztak a kis névkártyájával (addigra már annyira fáradt voltam, hogy még egy mosolyt sem bírtam magamra erőltetni), elmondták az órarendet, körbevezettek, bemutattak a többi ott dolgozónak (pl. Estella-nak, a büfésnek aki annyit sem tud angolul, hogy big and small meg hogy coffe de annyira kedves, hogy inkább spanyolul erőlködőm), és hazamentem.

Ja még végszóként a jó tanácsuk:
"Ne félj hibázni, és hibázz jó nagyot"

Valahol el kell kezdenem…

Sziasztok, csókolom, jó napot, szia Mama.


A nevem Jedlicska Márton, art director. Az év októberében rengeteg felvételivel, vízummal és perselytöréssel járó megpróbáltatás után elkezdtem a híres Miami Ad School-ba art director "szakra" járni, Miamiba. (Ha-ha tudom, hogy benne van a nevében, de több helyen is van.) Ezzel a bloggal pedig megpróbálom átadni azt a tudást, amit az iskolában tanulok. Szóval ez valamiféle kémblog-nak is tekinthető, amit az iskola is jóváhagyott (részben ezért tudom csak most elkezdeni), de egyet mondok: szuper hasznos lesz!
Röviden az órarendről meg az iskola felépítéséről:
(Aki még egyáltalán nem hallott az iskoláról, ezen a linken talál egy csomó infót róla:
www.miamiadschool.com

Az órarendem:

Az iskola abszolút gyakorlott szakemberekre és gyakorlati oktatásra épül.
Egy év (4 negyedév) után jegyek és teljesítmény alapján mehetek majd gyakorlati negyedévekre (más iskolákba, ügynökségekre – amelyek listája gyakorlatilag az egész világot lefedi – szerintem ez a legjobb dolog az iskolában). Nincsenek vizsgák, sok és sokféle feladatok viszont annál inkább.


Brainstorming: szerda, 19.00–22.00 – terem: New York
tanár: Murillo Jorge
Design & Layout: szerda, 13.00–16.00 – terem: Graphic Design Studio
tanár: Tortoriello Don

InDesign: csütörtök, 13.00–16.00 – terem: Beijing
tanár: Gonzalez Capron Kimberly

LAB 702 Photoshop: szerda 9.00–12.00 – terem: Hamburg,
tanár: Furgiuele Kristy


Vendég előadó (a világ minden részéről, csak a mi kedvünkért) – minden hétfőn, 17.00 - 19.00 – terem: Gallery,


A maradék időben pedig az általuk, meg a kívülről kapott (ügynökségektől kapott éles briefek) feladatokat kell csinálnunk, ami az elején nem volt olyan vészes, de most már kezdenek rámégni.



Most pedig a jegyzeteim alapján megpróbálom behozni a lemaradást.

Hajrá!