Saatchi and Saatchi New York – tapasztalatok

Letelt a 3 hónap (közben sokminden történt, majd hamarosan arról is írok, csak először be akarom hozni magam) itt a Saatchi-nál, ahol sokat tanultam a multik előnyeiről és komoly hátrányairól.

A Saatchi New York már évek óta fogad diákokat a Miami Ad School-tól, és az egyik legjobb gyakorlati helynek számít. Több nagy kampányon volt szerencsénk dolgozni, így egy "worldwide" Thereaflu (Novartis) kampányon, egy Miller Light amerikai kampányon, Eukanuba (prémium kutya kaja) kampányon és elég sokat a Pilsbury (fagyasztott sütemények, klasszikus amerikai márka) új imidzs-kampányán (és még egy csomó apróságon). Az, hogy ilyen sokféle márkán dolgoztunk azért is volt nagyon jó, mert sok különböző emberrel és ügyféllel dolgoztunk együtt. Ezek közül a Theraflu-ra és a Eukanuba-ra sikerült olyan anyagokat csinálnunk, amik úgy néz ki meg is valósulnak (valamilyen - valószínűleg lebutított - formában).

Ezeket sajnos nem rakhatom fel, csak majd ha lett belőlük valami. Az ilyen (biztonsági) dolgokban nagyon szigorúak voltak. Minden szinten volt egy biztonsági őr, mindent el kellett pakolnunk az asztalunkról nehogy valaki, aki csak arra jár lássa, mi az amin dolgozunk.

Elméletileg fotózni sem lett volna szabad, de azért azt megengedtem magamnak.

Az épület West-Village-ben van Manhattan-ben és hatalmas, úgy általában túldimenzionált, minden csillig-villog de azért érezni, hogy nem ma készült. Az épületben több mint 800-an dolgoznak. A kreatív osztály felépítése is elég vegyes volt. Nagyon éles határ volt az új korosztály és a régi motorosok között (akik már több mint 30!!! éve ott dolgoznak).

Az idősebbek pontosan tudták, hogy mi kell az ügyfélnek (tényleg mindig előre megmondták) és így nem is hajtottak minket annyira csak abba az irányba terelgettek, amiről tudták, hogy eladható. Ezt tényleg érdekes volt látni, és sokat tanultam is abból, hogyan kell megérteni, hogy mit akar az ügyfél. A fiatalabb generáció ennek éppen az ellenkezőjét csinálta és várta el. Nagyon hajtottak, és komoly verseny volt közöttük. Gerry Graf ezt támogatta, és jól érezhetően próbált megszabadulni az idősebb generációtól, de hiába (be vannak betonozva). Szerintem ez volt az ő felmondásának a fő oka.

A munka folyamata nagyjából így zajlott: brief. ötletelés (általában 2-3 nap volt rá), első kör (skicceken prezentáltunk általában 5-10 irányt), megint ötletelés. 2. ránézés. a megmaradt ötletek vizualizálása (photoshop layoutok). 3 ránézés. javítások. deck/prezentáció összepakolása (indesign).

Ami még érdekes a Saatchi-ban az-az, hogy rengeteg melót házon belül gyártanak, így van egy utómunka studió, 3 hangstudió, egy fotó studió és egy teljes animációs studió (ahol korábban DC Comics-nak, Disney-nek, Cartoon Networks-nek dolgozó animátorok ülnek) az épületben.

(ja, meg van egy futópálya a tetőn egy konditeremmel összekötve).

Az egészet összegezve sokat tanultam és láttam. Rengeteg nagy előnye van egy ekkora cégnél (ráadásul ennek a központjában) dolgozni. Mindenre van egy ember, vannak erőforrások, rengeteget utaznak (főleg a kreatívigazgatók) de! pont ezek a dolgok gátolják abban a céget, hogy változzon és gyorsan tudjon új dolgokat adaptálni. Rengeteg felesleges megbeszélést/brainstorming-ot ültem végig húsz másik emberrel olyan dolgon ötletelve amit én a Péterrel 10 perc alatt megoldottam volna, csakhogy akkora márkákról és volumenben akkora projektekről volt szó, hogy mindenkinek ott kellett lennie (a márka kreatívigazgatója és az arra tartott kreatív csapat, az account-jai, pr-szakemberek, producerek, moderátor (hogy segítse a megbeszélést), az orosz/olasz/német account-ja a márkának, stratégiai tervező, stb...)

Valószínűleg a közeljövőben nagy változások fognak bekövetkezni itt is. Azért jó volt és ezt is megjártam és a gyakorlat után még freelancer-kedtünk neki egy kicsit ami egy állásajánlattal zárult, amit nem fogadtunk el, mert egy ennél is jobbat kaptunk. :) De erről majd egy következő posztban

(ja, és persze ez idő alatt hoztuk létre a falas blogunkat).